Már az ókori görögök is - csak eredmény fókuszú vs. politikus vezetés

Vezetőként egy, az addigi pályánkhoz képest bonyolultabb, összetettebb erőtérben találjuk magunkat. Egyrészt a saját sikerességünk, mutatóink alakulása, azaz eredményességünk elválaszthatatlanul összekapcsolódik a csapatunk teljesítményével.

Másrészt egyre magasabbra emelkedve a hierarchiában, mind fontosabb lesz a szakmai döntések mellett az ún. "politikai erőtér" szerepe, a távoli központokban meghozott stratégiai döntések hatása, melyeket sokszor csak limitáltan (ha egyáltalán) tudunk befolyásolni.

Tehát a ránk bízott szervezeti egység eredményességi mutatószámait szállítani nem csupán és nem kizárólag a saját vezetői teljesítményünktől és a kompetenciáinktól függ, hanem "az élethez kell egy kis szerencse is". Ezért aztán az a vezető, aki a teljesítményét, a kompetens mivoltát kizárólag az általa szállított eredményekhez méri, rossz széljárás, negatív gazdasági környezet esetén gyorsan eljut egyfajta lendületvesztéshez, motiválatlan állapothoz.

Gyermekkorunktól fogva két, egymásnak ellentmondó szemlélettel találkozunk. Az egyik szerint "a focit gólra játsszák", a bizonyítványban "érdemjegyeket" gyűjt a tanuló, azaz csak az eredmény a fontos. A konkurens szemlélet szerint "nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos", avagy a fiaikat harcba küldő spártai anyák mondata szerint "pajzzsal, vagy pajzson…".

Bizony vezetőként sokszor csak a második megközelítés adhatja meg a kulcsot a hosszútávon hiteles működéshez, a csapat számára utat mutató és a sötét éjszakában is kifelé vezető tevékenységhez. Konkrétan a kérdés az: vajon szakmai alapon megvívta-e azokat a harcokat, amelyeket kellett? Avagy megfelelő alapossággal felkészült-e, összegyűjtött-e minden lehetséges inputot pro és kontra, a megfelelő fórumon felelős vezetőként képviselte-e az álláspontját, felhívta-e a vezetőtársai figyelmét az összes rizikóra, a várható veszteségekre? Érvelt ésszel és szívből, kezelt kifogásokat? Ha igen, akkor ön felelős vezetőként megtett mindent.

Ha ezek után, vagy inkább ezek ellenére is az önnél nagyobb felhatalmazással bíró grémium másképp dönt, akkor jön a kárenyhítés szakasza. Azaz a finom átmenet, a rizikók mérséklésének, a puha landolás előkészítése. A helyzet fokozatos átkeretezése a csapata felé, a "mi mindent megtettünk, de most hozzuk ki ebből a legjobbat" szemlélet révén. Hagyjon időt magának és kollégáinak a helyzet elgyászolására, készüljön fel releváns, de empatikus válaszokkal az érintettek (vevők, szállítók, kollégák stb.) irányába.

Hiteles vezetőként, és a küzdelem szükséges mértékben transzparens bemutatásával a csapat bár csupán "pajzson tér vissza"; mégis van rá esély, hogy "megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e' hazán".

Ha ilyen kihívásokkal találkozik vezetőként, keressen meg – valós, évtizedes tapasztalat alapú coaching támogatással várom!