Elveim vannak, a "kell" is uralkodik rajtam - függetlenedés a "Szülőim"-től

28/03/2023

Az elvhűség egy nagyon fontos személyiség jegy. Az elvek segítenek az üzleti életben, a vállalati létben gyors és önálló döntéseket hozni; szerepük a keretek definiálása és a vállalat stratégiájának végrehajtatása anélkül, hogy a legkisebb ügyekben is állandóan konzultálni, értekezni kellene funkciók, vezetési szintek stb. között. Ez a cikk azonban nem erről szól…

Ugyanakkor ügyfeleimmel folytatott beszélgetések során mindig érdekes fordulat, amikor a "kell" szócska (és szinonimái) megjelenik a mondandójukban. Ez egyértelműen valamilyen érték, elv, berögzült szabály, szemlélet hatása ott, abban a szövegkörnyezetben.

Legtöbbször nem is tudatosul a hatása, csupán a racionális érvelés megtámasztását, egy adott cselekvés indoklását szolgálja. Ugyanakkor a "kell" használatában megjelenhet a saját felelősség mérséklése, a külső tényezőkre hárítás. Behozhat ítéletet is, ítélkezem másokról, mert ilyen a világ: "így kellett lennie".

Ráadásul az ítélkezés bekapcsolhat egy helyzet megítélésében egy ún. negatív automatikus gondolatot (NAG); amelyet csak tudatosítás után tudunk esetleg felülbírálni. Az alkalmazható technika lényege: vizsgáljuk meg, hogy mi szól a NAG mellett és esetleg mi cáfolhatja azt. Utána keressünk egy alternatív magyarázatot, gondolatot az adott helyzetre és ott is soroljuk fel a pro és kontra érveinket. Végül kapcsoljuk a két versengő gondolatot egyfajta valószínűséggel össze és döntsük el, hogy az adott kontextusban melyiket használjuk; melyik ad nekünk többet az adott helyzetben.

Egyik példám nem coachingból jött. Egy kollégám osztotta meg velem a minap, hogy újabban követ egy dokumentumfilm sorozatot, amely egy amerikai nagyváros drogosok és hajléktalanok által lakott, lecsúszott kerületében készült és egyéni sorsokat dolgoz fel. Bemutatja, hogy ki és hogyan került ebbe a helyzetbe. Mint a hagymahéjat fejti le a riporter a rétegeket és bomlik ki, ahogy minden egyéni lecsúszás mögött valahol egy gyermekkori trauma, egy transzgenerációs családi örökség áll, egyfajta félre sikerült programozás áll.

Kollégám itt kezdte el önkéntelenül is finomítani a metró aluljárókban lakó hajléktalanokkal kapcsolatos, jól berögzült, negatív automatikus gondolatát, (mely szerint miért is nem mennek el dolgozni a mai alacsony munkanélküliség mellett) egy alternatív és sokkal elfogadóbb megközelítéssel (miként lehetne őket pl. felvételi interjú képes állapotba hozni egyáltalán?). Az eddigi gondolata jól működő, énvédő mechanizmus volt: nekem nincs személyes felelősségem, adót stb. fizetek, ők is megoldhatnák a helyzetüket, miért is nem teszik? Az új gondolat immár egy árnyaltabb, a világ sokszínűségét, komplexitását jobban tükröző, empatikus megközelítés, amely a jót cselekvés irányába indíthatja el – jobban megfelelve a saját magáról kialakult, pozitív, segítő énképének.

A másik ilyen történetem már egyik ügyfelem helyzetéről szól, amelyet jelentősen befolyásoltak hitei és szülői programozásai. Egyik nap azzal szembesült, hogy kislánya figyelem hányban szenved, nélkülözi a sokat dolgozó édesapját. Ennek ráadásul elég szívszorító, gyermeki őszinteséggel megfogalmazott mondattal adott hangot. Az apa megrendült, elgondolkozott a helyzeten és nem találta a kiutat, mert a család fenntartásához a munkájára szükség volt. Mikor elmesélte nekem a dilemmáját, mondott egy mondatot, mely szerint "nem tudok ellazulni, nekem mindig 100%-on kell pörögnöm".

Itt indult a változás folyamata; megvizsgáltuk, hogy ez a hit, alapérték hogyan jött létre. Az apa édesapjától látta ezt a szülői mintát anno, gyermekkorában és magáévá tette. Ennek megvoltak természetesen az apa életében a hasznai (stabil anyagiak, biztonságos életkörülmények stb.); de persze a hátrányai is (az apja mindig fáradt volt, kevesebb időt töltött a gyermekeivel stb.). Megvizsgáltuk azt is, hogy mi támasztja alá azt, hogy ügyfelemnek is ezt a mintát kell élnie (anyagi biztonság, jó állás stb.) és milyen alternatív megközelítéseket tud elképzelni a felmondáson kívül (bár néha az is opció). Az ötletbörze során új megoldásokat generáltunk és összerakott egy kívánság listát a főnökével lefolytatandó következő megbeszélésükre.