Énmárka - live egy coaching ülésből

23/11/2022

Mai posztomat egy ügyfelem kérdése inspirálta: hogyan tudom magamat megmutatni a vállalatnál; miként tudok kitűnni a tömegből? Divatos kifejezéssel ez az énmárka témája, sokunkat foglalkoztat.

Első gondolatként a munkáltatói énmárkáról ("employer branding") szóló workshop tapasztalatom ugrott be. Ennek keretében cégünk énmárkáját próbáltuk kollektívan összerakni. Olyan kérdésekre kerestük a választ, minthogy miként lehetne megszólítani kiválasztási folyamatokban, állásbörzéken stb. a megcélzott munkavállalói kört; milyen típusú munkavállalókat vonz természetes módon a cég és miért? Milyen potenciális munkavállalói kört taszít ugyanakkor a vállalat és ennek a taszításnak milyen összetevői vannak? Érdekes kérdésnek bizonyult, hogy ha vállalatunk egy konkrét személy lenne, akkor milyen tulajdonságokat kapcsolnánk hozzá és miért is? Valamint egy jófajta sztorizgatásba torkollt, hogy milyen jellemző saját történettel tudnánk bemutatni a vállalati létünk tipikus elemeit; avagy akár a nagyon specifikus, megkülönböztető vonásait?

A vállalati énmárka körvonalazódása után már levezettük ügyfelemmel, hogy ő, a saját maga énmárkája miként idomul a vállalati kultúrához; milyen kompetenciái, értékei, készségei, tanult és ösztönös viselkedés segíti, illetve pont gátolja a vágyott előmenetelben? Milyen attitűdjei és szokásai építik a karrierjét, avagy melyek azok, amelyek akár kifejezetten hátráltatják az előre jutásban? Igen, ez a már jól ismert erőforrás leltár, amely segíti a helyzetben létezés tudatosítását.

Ezt követően éles kérdésként merült fel, hogy vajon jó helyen van-e; a funkcióját, a csapatát, mitöbb' a munkahelyét tekintve ügyfelem? Mi az, ami ide hajtotta anno, hogyan került ide? Mi teszi aktuálissá most ezt a kérdést, mi akar megszületni benne? Milyen irány bontakozik ki; mi lesz a következménye, ha eredeti kérdésére akció képes választ kap? Felderengett megint a Váltani/Változtatni/Beletörődni hármas dilemmája; ami a stresszhelyzetből jól ismert "Fight or Flight" kérdés egy kibővített verziója.

A váltás, azaz a kilépés a munkahelyről akkor lehet megoldás, ha a fentiek átgondolása után a következtetés az lesz, hogy rossz helyen van munkavállaló és sem a szándéka erőssége, sem a jelenlegi erőforrásai nem elégségesek egy sikeres, de ugyanakkor önazonos változtatási folyamat elindításához és következetes végig viteléhez. Nehéz a szembenézés; egzisztenciális következményei lesznek, óhatatlanul kizáró döntést hoz, veszteségekkel és lezárásokkal. De megnyit új utakat, ismeretlen területekre vezet. Olvastam: "a halálos ágyunkon végül azt bánjuk meg, amit egyáltalán nem cselekedtünk meg"...

A változtatás, az erőforrás készlet kritikus elemeinek tovább fejlesztése viszont mindig sok energiát, erőfeszítést kíván, amely a szokásos komfortzónában maradva nem valósulhat meg. Izgalmas kaland kezdődik, újból élünk; talán az sem véletlen, hogy a "flow állapot" a komfortzóna elhagyásakor kezdődik és a lehetetlen kihívások tartományában ér véget. Ügyfelem még felvetette a hamis, megjátszott, kellően el nem sajátított, látszat képességek kérdését: itt megegyeztünk, hogy "a hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát" mondás nagyon is aktuális válasz erre a felvetésre.

Végül a beletörődés, ha tudatos döntésen alapul, akkor szintén elfogadható lehet. Ilyenkor a be nem fektetett energia új területeket keres és ott használódik el. Viszont, ha ez inkább megalkuvás, úgy ezt az energiát is elnyeli a tudattalan és lehasított tartalomként onnan időről időre felszínre törve nagyon romboló tevékenységet végez.

A fentiekből eljutottunk oda, hogy a tudatosan átgondolt helyzet és a döntésből kibontakozó cselekvés eredményeként egyfajta differenciáló stratégia eredményes lehet. A mi, francia vállalati kultúránkban ez például összekapcsolódhat azzal a tapasztalattal, hogy a jó, racionálisan alátámasztott ötleteinket megfelelően erős szenvedéllyel képviselve a teljes közös nevező hiányában is meggyőzhető lehet a döntéshozó. Mert amiben energia van, az mindig figyelemre méltó és további megfontolásra érdemes...