Határtalan kérdéseim – spirituális intelligencia

Az IQ és az EQ mellett létezik az ún. spirituális intelligencia is. Az életünkben a racionalitás, a gondolataink és velük együtt az érzelmeink együttesen támogatnak minket a döntéseinkben, a megéléseinkben. Akik pedig beengedik a spiritualitást az életükbe, egy újabb erőforrásra tehetnek szert a valamilyen feljebb valóba, a világot átható mélyebb értelembe vetett bizalom által. Függetlenül attól, hogy a vallások széles skálájából választunk, vagy valaki csak a "maga módján" vallásos.

Pál Feri (atya) tartott 2023 végén egy előadást a SOTE-n (YouTube-on elérhető), amiből megtudtam, hogy a spirituális intelligencia is fejleszthető. De ehhez először szükség volt olyan konkrét jellemvonások azonosítására, amelyek megfigyelhetően jellemzik a magas spiritualitással bíró személyeket.

Ezért világvallások különböző, reprezentatív csoportjait keresték fel pszichológusok és megkérték őket, hogy a közösségükben jelöljenek meg olyan személyeket, akiket spirituálisan a legérettebbeknek, leghitelesebbnek tartanak.

Pszichológiai kutatás során tudományos módszerekkel azt mérték fel, hogy milyen közös személyiség jegyekkel, közös vonásokkal rendelkeznek ezek az emberek, függetlenül attól, hogy milyen vallásúak. Ezt a listát kapták:

• Erkölcsös életet élnek, az ehhez szükséges erkölcsi szilárdsággal. Gondoljuk át, hogy a magasabb rendű értelembe vetett hit ugyebár nem is engedheti meg, hogy áthágják az erkölcsi elveket ("Isten szeme mindent lát!")
• A motivációik pozitívba fordulása. Tevékenységeiket pozitív dolgokból vezetik le, sosem harcolnak valami ellen, hanem élnek valamiért, valakiért. Egyfajta egyetemes jóakarat jellemzi őket minden létállapot irányában.
• Együttérzés, részvét, irgalom folyamatos gyakorlása, azaz empátia megélése minden kapcsolódásukban.
• A figyelem fegyelmezettsége, azaz a jelenben, az itt-és-most-ban vannak tudatosan. A múlt elmúlt, a jövőt pedig csak a jelenben tudjuk befolyásolni. A jelent megélik, épülnek belőle.
• Fokozott tudatosság saját magukkal és a környezetükkel kapcsolatban. Azonban ez nem korlátozódik, sőt nem is feltétlen egyenlő pusztán a racionalitással.
• Növekvő életbölcsesség és annak megélése. Kisugárzásuk van, nyugalmat, belső békét árasztanak magukból.

Ezek fejlesztése eredményeként eljuthatunk a reményhez, majd akár a meggyőződéshez, hogy ami velünk történik az egy nagyobb, egész része és az általunk talán megsejtett terv kibontakoztatása egyébként pont egybecseng a bennünk rejlő potenciál kiaknázásával. Ez segít például olyan ismert kihívásoknak megfelelésben, mint a rezilienciánk fejlesztése (a pozitivitás révén), a kishitűségünkkel való mindennapi megbirkózásunk vagy akár a motivációnk áthangolásában. Amikor nyári éjszakán a fűben hanyatt fekve megérezzük, hogy a világunk lehet ugyan síkban korlátos, de felfelé a határ a csillagos ég – nos akkor éppen elindulunk (még tudattalanul) ezen az úton.

A minap fiatal (20 éves), de szubkultúrájából eredően mély, természetes hittel bíró mentorált ügyfelemmel arról beszélgettünk, hogy Istent más-más földrészek, népek, kultúrák miért képzelik el másképp és miért is küzdenek isteneik nevében egymás ellen? Nos erre elmeséltem neki ezt a "pálferis" videót röviden és ebből levontam a tanulságot, hogy sokkal több közös van bennünk emberekben a világon, mint ami egyébként elválaszt.

Megosztottam vele, hogy a feljebbvalóról kialakult képet a földrajzi, történeti különbségek ugyan befolyásolják, de az egyes vallások leirataiban előforduló történetek menete, a szereplők sorsa és a tanulságok meglepően hasonlóak (lásd Jung archetípusait, illetve az emberiség kollektív tudatalattiját). Ráadásul a fenti kutatási eredmények alapján a különböző vallások magas spiritualitású képviselői talán jobban megértik egymást sokszor, mint a saját vallásuk kevésbé spirituális, (szabály)hívő képviselőivel.

A spiritualitás tehát egy olyan kapaszkodó, amelyre -annak birtoklása esetén- megfelelő módon, mindig támaszkodhatunk anélkül, hogy megalkudnánk a kihívásokkal, elbagatellizálnánk fájdalmainkat. A pillanat megélését segíti elő, a tudatosság fejlesztését, a jóra törekvést; erőt ad és nem tesz balekká.